Ha az előző hírlevelet szeretnéd olvasni, klikk ide >>
Áramforrás nélküli tranzisztoros vevőkészülék
Ebben a leírásban az "Elektronika + Rádió" című könyv egy részletét használtam fel. A könyvet a Műszaki Könyvkiadó 1965-ben adta ki.
Egy ílyen, ma már egyszerűnek tűnő kis készülék megépítése megszólaltatása napjainkban is hasonló élményt jelenthet, mint 44 évvel ezelőtt.
A detektoros vevővel — annak ellenére, hogy igen egyszerű —
néhány érdekes és hasznos tapasztalatot szerezhetünk. A tranzisztorok működését
a legtöbb rádióamatőr már más szakkönyvekből ismeri.
|
l1 meglévő detektorosunk rezgőkörét használhatjuk.
C1 5pf vagy 7-35pf trimmer kondenzátor.
R1 100ko körüli érték (l.a leírásban)
C4 1 vagy 4.7 uF elko
C3 értéke nem kritikus, én 470-1000 pf közötti értékeket használok.
Ha kristály fülhallgatót használunk (mivel csak akpacitív terhelést ad) C3-mal kössünk párhuzamosan egy 10-20kohmos ellenállást
T1 régebbi tipusú germánium tranzisztor,mint pld.: OC615, OC1044, 2SA15 stb.
|
A fenti ábrán egy érdekes, tranzisztoros kapcsolást mutatunk be,
amelynek érdekessége, hogy a tranzisztor külön áramforrás nélkül működik, és a
szükséges energiát az adóállomás által kisugárzott és a vevőkészülék antennája
által felvett energiából fedezi.
A készülék működését a következőképpen
képzelhetjük el: az l1 tekercs és C2 kondenzátorból álló rezgőkörben keletkezett
feszültség hatására a T1 tranzisztor báziskörében áram folyik, amely olyan előfeszültséget ad a bázisnak, hogy a kollektor a
nullponthoz (földhöz) viszonyítva kissé negatívvá lesz. Ennek következtében a
kollektoráram aránylag nagy lesz, és a tranzisztor némi erősítő hatást fejt ki.
Meg kell jegyezni, hogy hangerő szempontjából ez a kapcsolás csak abban az
esetben jobb, mint a detektoros, ha az adóállomás térerőssége a vétel helyén
igen nagy. Minél nagyobb az adó energiája, annál nagyobb a tranzisztor
erősítése is. Nagy térerősség esetén tehát ez a külön áramforrás nélkül működő
kapcsolás nagyobb hangerőt biztosít, mint az egyszerű detektoros vevő. Ez
előny, ami mellett viszont mint hátrány mutatkozik a nagyobb torzítás; a hang
nem egészen tiszta. Ez az adóállomás kimodulalási tényezőjétől is függ, amivel
azonban e helyen nem foglalkozunk. A C3
kondenzátornak ugyanaz a feladata, mint a detektoros kapcsolásokban. A
C1 kondenzátor az antennacsatolást teszi lazábbá. A C4 és R1 értékét úgy
választottuk meg, hogy a tranzisztor bázisára megközelítően tiszta
egyenfeszültség jusson.
A készülék kivitelezése
A rezgőkör Mivel feltételezzük hogy meglévő működő detektorosunkat próbáljuk továbbfejleszteni erről most részletesebben.nem írunk A C1 értéke ferritantennás megoldáshoz javasolt. A leágazás a tekercs 1/3 ill. 1/4 részénél van.
Tranzisztor Régbbi akatrészeket gyakran bontásból nyerjük, próbáljunk meg egy hasonló tipusú tranzisztort beszerezni. Lehetséges tipusok: OC615 OC1044 OC1070 2N219, 2SA15, GFT44 stb. Használhatunk összehasonlító táblázatot is, klikk ide >> néhány tranzisztor és lábkiosztása itt található >>
Antenna Fontos a jól elkészített antanna, mert ez szolgáltat megfelelő jelfszültséget vevőkészülékünk bemenetére. Ha a vétel helyén kicsi a térerő a vétel javítása csak a vevőantenna és a vevőkészülék tulajdonságainak javításával oldható meg, de detektorosunk képességei e tekintetben korlátozottak, ezért a mi esetünkben csak a jó antannára "támaszkodhatunk". Ha nem tudunk szabadban magas antennát telepíteni próbálkozhatunk segédantennákkal. Erről részletesebben olvashatunk a "Király Andor Hullámvadászat" című könyvben.
A könyvből egy rövid részlet:
Mágneses jellegű segédantennák
"Az elektromágneses hullámok mágneses összetevőjét felvevő mágneses jellegű segédantennák a közismert keretantennák. Az utóbbi években, a ferritan-tennák rohamos térhódítása után a kísérletezők figyelme ismét ezek felé, a rádiózás hőskora óta ismert antennák felé fordult. A szaklapokban egyes szerzők számításokkal igazolták, hogy az átlagos méretű hordozható rádiókészülék doboza által meghatározott méretű keretantenna nagyobb feszültséget szolgáltat, mint a készülékek eredeti ferritanten-nája. Amennyiben nem kötődünk szorosan a vevőkészülék méreteihez, úgy a lakásban elhelyezett keretantennával, annak méreteitől és elhelyezéstől függően, lényegesen javíthatjuk a vételi lehetőségeket.
A gyakorlatban az ablak vagy az erkélyajtó körül elhelyezett, körben rögzített egy-két menetből álló keretantenna jó eredménnyel alkalmazható. A keretantenna a vételi frekvenciára forgókondenzátor segítségével rezonanciára hangolható. "
Az oldal témájával kapcsolatos fórum indult. Klikkelj a "Detektoros rádió" témára! Beléphetsz itt is >>>
<<< Az előző hírlevélhez --- Vissza az oldal elejére >>>
|