Galena   2009.08.09. 2.évf. 1.sz.

 

Ha az előző hírlevelet szeretnéd olvasni, klikk ide >>

Áramforrás nélküli tranzisztoros vevőkészülék

Ebben a leírásban az "Elektronika + Rádió" című könyv egy részletét használtam fel. A könyvet a Műszaki Könyvkiadó 1965-ben adta ki.

Egy ílyen, ma már egyszerűnek tűnő kis készülék megépítése megszólaltatása napjainkban is hasonló élményt jelenthet, mint 44 évvel ezelőtt.

A detektoros vevővel — annak ellenére, hogy igen egyszerű — néhány érdekes és hasznos tapasztalatot szerezhetünk. A tranzisztorok működését a legtöbb rádióamatőr már más szakkönyvekből ismeri.


 

l1    meglévő detektorosunk rezgőkörét        használhatjuk.
C1  5pf vagy 7-35pf trimmer kondenzátor.
R1  100ko körüli érték (l.a leírásban)
C4  1 vagy 4.7 uF  elko
C3  értéke nem kritikus, én 470-1000 pf közötti        értékeket használok.
       Ha kristály fülhallgatót használunk (mivel csak        akpacitív terhelést ad) C3-mal kössünk        párhuzamosan        egy 10-20kohmos ellenállást
T1  régebbi tipusú germánium tranzisztor,mint pld.:        OC615, OC1044, 2SA15 stb. 

A fenti ábrán egy érdekes, tranzisztoros kapcsolást mutatunk be, amelynek érdekessége, hogy a tranzisztor külön áramforrás nélkül működik, és a szükséges energiát az adóállomás által kisugárzott és a vevőkészülék antennája által felvett energiából fedezi.
A készülék működését a következőképpen képzelhetjük el: az l1 tekercs és C2 kondenzátorból álló rezgőkörben keletkezett feszültség hatására a T1 tranzisztor báziskörében áram folyik, amely olyan előfeszültséget ad a bázisnak, hogy a kollektor a nullponthoz (földhöz) viszonyítva kissé negatívvá lesz. Ennek következtében a kollektoráram aránylag nagy lesz, és a tranzisztor némi erősítő hatást fejt ki. Meg kell jegyezni, hogy hangerő szempontjából ez a kapcsolás csak abban az esetben jobb, mint a detektoros, ha az adóállomás térerőssége a vétel helyén igen nagy. Minél nagyobb az adó energiája, annál nagyobb a tranzisztor erősítése is. Nagy térerősség esetén tehát ez a külön áramforrás nélkül működő kapcsolás nagyobb hangerőt biztosít, mint az egyszerű detektoros vevő. Ez előny, ami mellett viszont mint hátrány mutatkozik a nagyobb torzítás; a hang nem egészen tiszta. Ez az adóállomás kimodulalási tényezőjétől is függ, amivel azonban e helyen nem foglalkozunk. A C3  kondenzátornak ugyanaz a feladata, mint a detektoros kapcsolásokban. A C1 kondenzátor az antennacsatolást teszi lazábbá. A C4 és R1 értékét úgy választottuk meg, hogy a tranzisztor bázisára megközelítően tiszta egyenfeszültség jusson.

A készülék kivitelezése

A rezgőkör  Mivel feltételezzük hogy meglévő működő detektorosunkat próbáljuk továbbfejleszteni erről most részletesebben.nem írunk  A C1 értéke ferritantennás megoldáshoz javasolt. A leágazás a tekercs 1/3 ill. 1/4 részénél van.
Tranzisztor Régbbi akatrészeket gyakran bontásból nyerjük, próbáljunk meg egy hasonló tipusú tranzisztort beszerezni. Lehetséges tipusok:  OC615 OC1044 OC1070 2N219, 2SA15, GFT44 stb. Használhatunk összehasonlító táblázatot is, klikk ide >>     néhány tranzisztor és lábkiosztása itt található >>
Antenna  Fontos a jól elkészített antanna, mert ez szolgáltat megfelelő jelfszültséget vevőkészülékünk bemenetére. Ha a vétel helyén kicsi a térerő a vétel javítása csak a vevőantenna és a vevőkészülék tulajdonságainak javításával oldható meg, de detektorosunk képességei e tekintetben korlátozottak, ezért a mi esetünkben csak a jó antannára "támaszkodhatunk". Ha nem tudunk szabadban magas antennát telepíteni próbálkozhatunk segédantennákkal. Erről részletesebben olvashatunk a  "Király Andor Hullámvadászat"  című könyvben.  

A könyvből egy rövid részlet:

Mágneses jellegű segédantennák

"Az elektromágneses hullámok mágneses összetevőjét felvevő mágneses jellegű segédantennák a közismert keretantennák. Az utóbbi években, a ferritan-tennák rohamos térhódítása után a kísérletezők figyelme ismét ezek felé, a rádiózás hőskora óta ismert antennák felé fordult. A szaklapokban egyes szerzők számításokkal igazolták, hogy az átlagos méretű hordozható rádiókészülék doboza által meghatározott méretű keretantenna nagyobb feszültséget szolgáltat, mint a készülékek eredeti ferritanten-nája. Amennyiben nem kötődünk szorosan a vevőkészülék méreteihez, úgy a lakásban elhelyezett keretantennával, annak méreteitől és elhelyezéstől függően, lényegesen javíthatjuk a vételi lehetőségeket.
A gyakorlatban az ablak vagy az erkélyajtó körül elhelyezett, körben rögzített egy-két menetből álló keretantenna jó eredménnyel alkalmazható. A keretantenna a vételi frekvenciára forgókondenzátor segítségével rezonanciára hangolható. "

 

Linkajánló

Egy példaa megvalósított  keretantennáról, fotókkal, rajzal: klikk a képre, vagy a linkre a részletek megnyitásához

http://ramonvargas.webs.com/loop.html

Az oldal témájával kapcsolatos fórum indult. Klikkelj a  "Detektoros rádió" témára! Beléphetsz itt is >>>

<<< Az előző hírlevélhez   ---   Vissza az oldal elejére >>>